HARANGJÁTÉK
FAZIOLI CONCERTGRAND
AQUINCUMI VÍZIORGONA

KUTU WAPA
THEREMIN
FLEXATON – „éneklő fűrész”
LANTCSEMBALÓ

 

Kárászy Szilvia életét végig kísérik a különleges hangszerek. A világon egyedülálló, Magyar Harangjáték, a zongorák Stradivárijának tartott Fazioli hangversenyzongora, az Aquincumi Víziorgona, a Kutu Wapa, a Theremin, a Flexaton, a Lantcsembaló és persze a legújabb lehetőségeket felvonultató elektronikus hangszerek, melyek mind, szerves részét képezik Kárászy Szilvia előadói és zeneszerzői világának.
 
Harangjáték
a
„Különleges adomány az életemben, hogy jelen lehettem egy új magyar hangszer születésénél. Folyamatos együttműködésünk szép alkotása a budapesti Millenáris Parkban felállított 60 harangból álló instrumentum, amely jelenleg Közép-Európa legnagyobb harangjátéka.”

 

Hamarosan bemutatásra kerül a harangjéték ütőszerkezetének legújabb fejlesztése, melyet a Rancz Kft.- www.rancz.com készített. Ezek az ütőszerkezetek speciális elektrodinamikus elemek,
amelyekben csak egy (1) darab, mozgó alkatrész található.

A nagy sebességű akusztikusan, valamint dinamikusan megszólaltatható valódi bronzharangokból felépített harangjáték zenei terjedelme, 18 db kromatikus harang.

 

A Magyar harangjáték rövid története


„Kárászy Szilvia exkluzív művésze és megszólaltatója a Magyar Harangjátéknak, amely egyedülálló a világon. 1994 óta rendszeresen készít harangjáték átiratokat, saját kompozíciókat a hangszerre.
A harangjátékon bevezetett újítás, a speciális elektromágneses ütőszerkezet, lehetőséget nyújt a művésznek, hogy a „haranghangszert” egy digitális zongora segítségével szólaltassa meg. A harangjáték egyaránt játszhat önállóan, és más hangszerekkel, együttesekkel, vagy saját beépített körhangszórója és egy hozzárendelt digitális zongora hangszíneinek segítségével, akár szólóhangszerként is.
Az első 12 harangból álló harangjátékot, Kárászy Szilvia mutatta be a Zeneakadémia Nagytermében megrendezett hangversenyén 1994-ben. A bemutatót amerikai turné követte (New York, Washington, Baltimore, Alexandria, stb.) és már 1995-ben megjelent az első Harangjáték CD „Jingle Bells” címmel, a Hungaroton Classic gondozásában.
A 18-30 harangból álló mobil harangjáték szakmai bemutatója a Liszt Ferenc Kamarazenekar közreműködésével került megrendezésre 2000. február 7.-én. Ezt követően a hannoveri EXPO-n is nagy feltűnést keltett a hangszer, melynek 30 harangból álló változatával 2000. december 5.-én, a Pesti Vigadó Hangversenytermében, egy Millenniumi Harangjáték Hangverseny keretén belül ismerkedhetett meg a nagyközönség. A Budapesti Tavaszi Fesztivál rendezősége felkérte Kárászy Szilviát, hogy többek között a 2001-es Tavaszi Fesztivál hivatalos megnyitóján is szólaltassa meg ezt a különleges hangszert. A Millennium évében, EXPO 2000 – „Magyar Harangok” címmel jelent meg egy új CD, a Musica Hungarica gondozásában. A legújabb karácsonyi „Aranyharang” CD, pedig a Magyar Turizmus Rt. Támogatásával készült el, melyen Kárászy Szilvia, Európa legnagyobb, digitális vezérlésű, immáron 60 harangból álló harangjátékát szólaltatja meg, amelyet a budapesti Millenáris Parkban állítottak fel.
A Karácsonyi Harangjáték Hangverseny egyedülálló hangversenyfajta, ennek ellenére már hagyományteremtõ eseménnyé vált, amely mint turisztikailag is vonzó esemény része a „Budapesti Karácsony” hivatalos programjának.

„Az a célunk, hogy a helyhez kötöttséget megszüntetve, a harangokat lehozzuk a tornyokból és díszes ruhába öltöztetve, a hangversenytermekben, az utcákon, tereken zenéljünk vele. Igazi hangszert konstruáltunk, mellyel magasabb zenei igényeket is ki lehet elégíteni és más hangszerekkel együtt különleges hangzásvilágot létrehozni. Kárászy Szilvia nem csak a folyamatos fejlesztésben segített, hanem mindemellett a harangjáték nemzetközileg is elismert művészévé vált. Harangjáték koncertjei, harangátiratai, és saját, kifejezetten a mi harangjátékunkra komponált eredeti hangzású kompozíciói, a harangjátékot valódi koncerthangszerré avatták.”

Szabados György - a harangjáték gyártója

Eddigi koncertek

Szóló, kamara és zenekari koncertek, Magyarországon, az Egyesült Államokban Németországban, Finnországban, Japánban, Szlovákiában, Franciaországban.

Közreműködtek

Többek között a Liszt Ferenc Kamarazenekar, a Weiner - Szász Kamaraszimfonikusok, a Solti Kamarazenekar, a Budapesti Saxophon Kvartett, a Budapesti Tomkins Énekegyüttes, és a Brass in the five.

 
FAZIOLI Concertgrande - www.fazioli.com
a

 

A Fazioli hangversenyzongora története

Különös történet a Fazioli zongora története. A zongoráról a legenda azt tartotta száz évig, hogy tökéletes lett, tovább már nem fejleszthető, hiába minden erőfeszítés, jobb úgysem lehet. Háromszáz éve létezik kalapácszongora, kétszáz évig szüntelenül fejlődött, de az utóbbi évszázad semmi újat nem hozott ezen a területen. A hangszerkészítők konzervatív emberek, a zongoristák zöme szintén. Nem szívesen változtatnak azon ami bevált és megszokott.
Paolo Fazioli zongoraművész és mérnök egy személyben, e különleges párosításnak köszönhetően gondolt egy nagyot. Hátha lehet még javítani a zongorán, hátha lehet még jobb hangszert létrehozni mint az addigiak. Ráadásul úgy, hogy teljességgel tartja magát a hagyományokhoz, felhasználja mindaz a tudást, tapasztalatot, amit a zongorakészítés háromszáz évszázada alatt összegyűjtött. Az 1970-es évek végén tervezőmunkába kezdett, és a 80-as évek legelején készen állt az új zongora modell. Már első példányaitól fogva méltó vetélytársa lett a világ addig legrangosabb zongoramárkáinak, s abból bizony nem volt 2-3-nál több. Sokak szerint a Fazoli zongora le is körözte őket.
Nem kellett ehhez más, csak végtelen igényesség, maximalizmus a zongorakészítés legapróbb részleteiben is, kezdve az anyagválasztáson, folytatva a tervezésen és a megmunkáláson, majd az összeépítésen és befejezve a tökéletes beszabályzáson, hangképzésen.
Akusztika, mechanika, a faanyagismeret, technológiai kutatás, érzék és szakértelem, valamint természetesen fáradhatatlan munka. Ennek eredménye a Fazioli zongora. Magától értődik, hogy a Fazioli zongorákat különleges faanyagból, kézi megmunkálással készítik. Az első darabot az 1981-es Frankfurti Zenei Vásáron mutatták be. A műhelyből kikerült hangszerek mind önálló egyéniségek, de abban közösek, hogy évről évre egyre több hívet szerezve folytatják diadalútjukat a világ legnagyobb koncerttermeiben.
A tekintélyes francia szaklap a Diapason, a közelmúltban kilenc hangversenyzongorát tesztelt és a FAZIOLI szinte valamennyi kategóriában a maximális pontszámot kapta Ezzel nagy meglepetésre megelőzte a piacvezető márkákat, a Steinwayt, a Bösendorfert és a Yamahát. A francia kririkusok véleményét osztja jó néhány világhírű művész is. Nem véltlen tehát, hogy ezt a hangszert becézik a zongorák Stradivari-jának.
A Fazioli zongora megszületése óta a világ számos híres zongoraművészének vált kedvelt hangszerévé, többek között:
Lazar Berman, Alfred Brendel, Vladimir Askhenazy, Elizabeth Leonskaja, Nikita Magaloff, Aldo Ciccolini, illetve a magyarok közül: Fischer Annie, Ránki Dezső, Bogányi Gergely, Vásáry Tamás.

Mácsai jános

 

A FAZIOLI hangversenyzongora titka

A Fazioli zongorák titka elsősorban a gondos odafigyelésben rejlik, amely végigkíséri a hangszerek készítését a fa kiválasztásától az utolsó simításokig. A zongorákat, minden tömegtermelési eljárást kizárva, egyenként, kézzel formáljál olyan részletességgel, mint amivel az egykori legendás hangszerészek alkották meg mesterhegedűiket. A zongorákat egy forradalmian új gyártási technológia alapján állítják össze, ennek köszönhetően az illusztris megjelenésű Fazioli hangszerek különösen szép, sajátos hangszínnel és széles dinamikai spektrummal rendelkeznek, a hangok tisztán és egyenletesen szólnak, valamint tovább tartanak. Fazioli legfontosabb újításának egyike az alapanyagok kiválasztásában rejlik, ugyanis hangszereinek faváza abból a lucfenyőfajtából áll, amelyből Stradivari utolérhetetlen hangú mesterhegedűi készültek. Ez a fatípus kizárólag a Fazioli gyárhoz közeli Fiemme erőben található meg, s kivételes tulajdonságokkal rendelkezik: erős, mégsem súlyos, az erezete pedig lenyűgözően szabályos, párhuzamos vonalakból áll. Mielőtt a zongorák külső lucfenyő vázát összeillesztenék a többi belső alkatrésszel, két évig akklimatizálják és pihentetik. A zongorák kereteihez vörösfenyőt használnak, a belső szegélyekhez bükkfát, a billentyűkhöz diófát, a többi alkatrészhez pedig juharfát, gyertyánt és mahagónit, illetve ezek rétegenként összepréselt kombinációit. Minden egyes alapanyag a kiválasztás során először egy teszten esik át, s csak a valóban erős, tartós és szabályos fadarabok kerülnek végül feldolgozásra. Nemcsak a fa megmunkálására fektetnek nagy hangsúlyt, a műhely a fémből készült részek kialakítását is nagy gonddal végzi. Fazioli és csapata több új megoldást vezetett be a zongorák szerkezetében: az egyes alkatrészek összeillesztési technikáját is megformálta, valamint bizonyos hangtartományokban megnövelte az azonos hanghoz tartozó húrok számát. A belső kialakítás következtében a Fazioli hangszerek sokkal jobban tartják a hangolásukat. Az igényességet és a minőséget a külső kép is tükrözi: egyedi technikával polírozzák, festik és lakkozzák tükörfényesre a zongorákat, amelyeket igény esetén további díszítőelemekkel látnak el.
További információ: www.fazioli.com

 

Paolo Fazioli

Paolo Fazioli, a hangszer megálmodója és tervezője, a pesaroi zeneakadémia zongora szakán szerzett diplomát, majd a római egyetemen mérnöki tanulmányokat folytatott. Ebből a két látszólag ellentétes, azonban egymást mégis kiegészítő ágból fejlődött ki munkássága, és születtek meg eredményei. Paolo Fazioli olasz zongoragyáros hangszereinek villámgyors karrierje a nyolcvanas évek elején, a frankfurti zenei vásáron kezdődött, ahol két világhírű orosz művész, Nikita Magaloff és Lazar Berman "tesztelte" a zongorákat. Ma, két évtizeddel később már a legismertebb márkák – Steinway, Bösendorfer, Yamaha – komoly vetélytársaként emlegetik az észak-olaszországi kisvárosban, Sacilében készülő instrumentumokat.

 

 

 

Paolo Fazioli - ars poetica

"Egy igazán jó zongoraépítőnek a kifinomult ízlést, a művészet feltétlen tiszteletét, a mesterségbeli tudást és a legújabb tudományos-technológiai vívmányokat kell ötvöznie"

 

Magyarországi elismerés

A Magyar Hangszerész Szövetség, először 1999-ben a Zeneakadémián, majd ezt követően immáron második alkalommal, a MŰPA-ban megrendezett Fazioli Hangszeravató Hangverseny alkalmával, ünnepélyes keretek között, „Tiszteletbeli Aranykoszorús Mester” címet adományozott Paolo Fazioli úrnak.

 

 

 

 

Kárászy Szilvia találkozása a FAZIOLI zongorával
                                                                                                            

'1995 - ben, mondhatni sorsszerűen, a Frankfurti Zenei Vásáron bukkantam rá erre a páratlan hangversenyzongorára. Éppen a harangjátékomhoz kerestem digitális zongorát, mikor zongorista lévén, óhatatlanul betévedtem a nagy hangversenyzongora gyártók kiállítótermébe.
Az óriási hangzavar ellenére már az első hangok leütésénél éreztem, hogy valami egészen rendkívüli, különleges, új - számomra addig teljesen ismeretlen márkájú - hangszert „találtam”. Lenyűgözött, hogy egyesítette magában, sőt bizonyos értelemben felülmúlta, mindazokat a mesterhangszerekre jellemző tulajdonságokat, melyeket csak a legnagyobb márkák, a Bösendorfer vagy a Steinway kínálnak. A gyönyörű, meleg, különlegesen hosszú, telt hangot, a páratlan billentést nyújtó, tökéletesen kiegyenlített, érzékenyen és kommunikatívan reagáló klaviatúrát, a szemet gyönyörködtető, hibátlan külalakot.
Mindezeken felül pedig - mint később kiderült - minden Fazioli mesterhangszer újabb és újabb, saját személyiséggel rendelkező, egyedi „lelket” rejt... Életem egyik legszebb ajándékaként megadatott nekem, hogy az elmúlt esztendőkben közel 30 különböző zongorát tesztelhettem, és idővel megfejthettem ezen különleges „hangszerlelkek” titkát, mely titok érzésem szerint abban a kiemelkedő szakmai tudásban, valamint szeretetben és gondoskodásban rejlik, amivel ezeket a különleges, Fiemme fenyőből készült instrumentumokat, hihetetlenül precízen megmunkálják.

Szerintem ez a világ legérzékibb zongorája! Végezetül pedig, ezúton is szeretnék fejet hajtani, és legmélyebb tiszteletemet kifejezni a Mester előtt, Paolo Fazioli előtt, aki nem mindennapi módon váltotta valóra álmait!”

Kárászy Szilvia

 

Az első Fazioli zongorafesztivál,

avagy egy hangversenyzongora "klasszikus" sikertörténete Magyarországon. „A zongorák Stradivárija a Művészetek Palotájába érkezett”

Hazánk büszkélkedhet a hangszer első saját fesztiváljával, a FAZIOLI Zongorafesztivállal, amely 1998-ban Kárászy Szilvia zongoraművész kezdeményezésére jött létre, s amely 2001- től 2005-ig a legnagyobb presztizsű magyarországi kulturális program, a Budapesti Tavaszi Fesztivál hivatalos társrendezvényeként került megrendezésre. A Fazioli Zongorafesztivál „klasszikus” sikertörténetének zenitje, hogy 2006 januárjában, a Művészetek Palotájában, ünnepélyes keretek között került átadásra egy F 308-as, Fazioli hangversenyzongora, amely immáron folyamatosan, az év minden eseményén, közkincsként áll a művészek rendelkezésére. 

A Fazioli Fesztiválokon és az első „Zongora Ünnepe keleten” Zongorafesztiválon fellépő zongoraművészek 1998 – 2005:

Kocsis Zoltán, Cyprian Katsaris, Aldo Ciccolini, Vitalij Margulisz, Muriel Chamin, Jandó Jenő, Ránki Dezső, Lazar Berman, Benkt - Ake Lundin, Klukon Edit, Hauser Adrienne, Bogányi Gergely, Mocsári Károly, Várjon Dénes, Szokolay Balázs, Roberto McCausland-Dieppa, Jean-Claude Vanden Eynden, Nagy Péter, Király Csaba, Hegedűs Endre, Körmendi Klára, Tóth Péter, Simon Izabella, Oravecz György, Kárászy Szilvia, Csík Laura, Koczor Péter, Hlavacsek Tihamér, Kákonyi Árpád, Báll Dávid, Marosfalvi Tünde, Szakcsi-Lakatos Béla, Vukán György, Csík Gusztáv, ifj. Szakcsi-Lakatos Béla, Oláh Kálmán, Földvári Gergely

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Aquincumi viziorgona www.aquincum.hu/orgona

KUTU WAPA - energia harang

Theremin- A képen Léon Theremin látható hangszerével.

 

 

 
Egy különleges foto melyen Marlene Dietrich tartja kezében az éneklő fűrészt.

 

 

Az éneklő fűrész idiofon hangszer. Az idiofon hangszerek, a hangszerek azon csoportja, amelyek kiegészítő hangforrás (rezgő húrok, membránok, erősítők, légoszlopok, stb.) nélkül, saját anyaguknál fogva adnak hangot.  Hangjának magassága attól függ, hogy mennyire hajlítják meg a fűrész lapját. A legtöbb éneklő fűrészen játszó muzsikus, hegedű vagy gordonka vonót használ, hegedűhöz alkalmazható gyantával.

A hangszerként használt fűrészek lapja a hagyományoshoz képest általában szélesebb (a nagyobb hangterjedelem miatt) hosszabb (a hang finom szabályozhatósága érdekében) és bizonyos esetekben pedig vékonyabb fémből készítik, hogy hajlékonyabb legyen. A vastagabb fémlappal rendelkező fűrészek hangja teltebb, és hosszabban tart. Az éneklő fűrész, jellemzően közel 13 cm széles a fogantyúnál, míg a végénél körülbelül 2,5 cm-es és nagyjából 2 oktávot képes produkálni függetlenül a hosszától. A basszus hangzású fűrész akár 15 cm széles is lehet és hangterjedelme 2,5 oktávig terjedhet.

A kétszemélyes fűrészek hasonló módszerrel szólaltathatók meg, de kevésbé virtuózak és hangterjedelmük csupán egy oktáv vagy még kevesebb.

Érdekesség, és talán kevesen tudják, hogy többek között a világhírű Marlene Dietrich is kiválóan játszott éneklő fűrészen.

 

 

 
Lantcsembalóa

 

 

Kárászy Szilvia legújabb kedvence a lantcsembaló, a 18. század elején J. Chr. Fleischer által konstruált, kettős bélhúrozású , lant hangzású csembaló. További info: www.romanektihamer.hu
www.romanektihamer.hu

 

 

oldal tetejére

Content 2

„Reflektorfényben”
Co. Magyar Televízió (A Magyar Televízió engedélyével)
  lejátszás
     
„ZenErotika” - szabálytalan művészeti magazin Duna Tv
szerkesztő- műsorvezető- társrendező (A Duna TV engedélyével)
  lejátszás I. rész
lejátszás II. rész
     
Ünnepi Harangjáték   lejátszás
     
Boldog Karácsonyt   lejátszás
     
J.S.Bach : Air   lejátszás
     
Karácsonyi Harangjáték Hangverseny - finálé
közreműködik az Experidance
koreográfus - Román Sándor
  lejátszás
     
Intuíciók   lejátszás
lejátszás
     
     
     

 

Content 3